Mit csinál a szél, amikor nem fúj? Ez az egyik legismertebb megválaszolhatatlan kérdés.
Észre sem vesszük, de a szél képes észrevétlenül is befolyásolni az életünket, hatással van a hangulatunkra és a terveinkre, ám ha kifújta magát, akkor már csak ritkán emlékszünk rá. Addig is, ahányan vagyunk mind máshogy viszonyulunk hozzá. Lássunk néhány példát:
A főhős szinésznő boldog, amikor a történet végén a kibontott hajzuhatagát lobogtatja a szél és kifújja belőle a korpát.
A szélerőműves vállalkozó dörzsöli a markát, amikor a szél jól megtekeri a kereket és a vezetékekben mozgásba lendülnek az elektronok, hogy eladható áramot generáljanak.
A mosónő énekel, amikor szélben tereget, mert gyorsabban száradnak a ruhák.
A szőlősgazda örül, amikor a szél szárítja a szőlő leveleit és abban nem élnek meg a gombák, így kevesebbet kell permeteznie.
A hóeltakarító vacog, amikor arcába csap a hideg szél, és kénytelen sapkát húzni, ami alatt akaratlanul is gyűjti a korpát.
A vitorláshajó kapitány az éves prémiumát félti, amikor nem fúj a szél, mert hiába ér a hajójával a kocsma bezárásáig a kikötőbe, nem tudja az esti kisfröccsét kifizetni.
A szőlősgazda szomorú, amikor fúj a szél és emiatt nem tud permetezni, mert a kis permet cseppek mindenhova mennének, csak arra nem ahová a traktorral céloz.
Hoppá! A szőlősgazda mindkét táborban jelen van? Bizony, bizony, mert ő akár az egész éves tennivaló listáját is megírhatná a szélnek: mikor fújjon, merről fújjon, mit hozzon, mit vigyen és így tovább. Mégsem teszi, mert tudja, hogy nem szerencsés széllel szemben.
